Tervezői felelősségbiztosítás

Tervezői, mérnöki felelősségbiztosítás keretében a biztosító,  az esetlegesen elkövetett szakmai műhiba következtében fellépő károk megtérítését vállalja át. A feltételek, mind a biztosítható tevékenységi körök, mind a vállalt kockázatok, mind a kizárási lista vonatkozásában eltérést mutatnak biztosítótársaságonként, ezért speciális tervezői vagy felelős műszaki vezetői tevékenység esetén érdemes külön ellenőrizni a fedezetet .

Mi számít biztosítható tevékenységnek?

  • Építmények építészeti, műszaki tervezése, építészeti, belsőépítészeti és szakági tervezési tevékenységek
  • Speciális tervezési területek (táj és kertépítészet, közlekedési és hirközlési, vízügyi és geodéziai tervezés)
  • Építménynek nem minősülő gépek, berendezések tervezése
  • Felelős műszaki vezetés, építésvezetés
  • Igazságügyi szakértői tevékenység

Egyes biztosítók tágabban értelmezve, szinte az összes mérnöki tevékenységet fedezetbe tudják venni, míg más társaságok csak a tervezői tevékenységre vállalják a szakmai felelősségbiztosítást. Van olyan biztosító, ahol csak magasépítési-tervezés biztosítást vállalnak, és olyan is akad, aki a tervezői művezetést sem vállalja kiegészítő kockázatok között - érdemes tehát alaposan tájékozódni az ajánlatokról. Építménynek nem minősülő vagyontárgyak tervezésére, önálló felelős műszaki vezetői tevékenységre, mérnök-igazságügyi szakértői tevékenységre vonatkozó szakmai felelősségbiztosítást nem minden társaság kínál és csak egyes esetekben képezik ezek a tevékenységek is a szakmai felelősségbiztosítás alapfedezeti részét.

Mire vonatkozik a fedezet?

Káresemény akkor következik be, ha a biztosítottal, alkalmazottjával, vagy a fedezetbe vont alvállalkozójával szemben a megbízó, vagy szerződésen kívüli harmadik személy kárigénnyel lép fel. A fedezet a dologi, személyi sérüléses és a tisztán vagyoni károkra egyaránt kiterjed.

Mennyi időre köthető biztosítás?

A biztosítás megköthető egy projektre, vagy az éves árbevétel alapján az összes tervezési teljesítésre. Az egy projektre szóló biztosítás jelentősen drágább, mint az éves szerződés, jellemzően 30%-150%-os pótdíjat alkalmaznak a biztosítók.
Projektbiztosítás esetén elengedhetetlen a  tervezési időszakot követő ún. kiterjesztett kárbejelentési időszak záradék alkalmazása, mely az aktív fedezet megszűnését követően tudomásra jutott, de még az aktív biztosítási fedezet időtartama alatt bekövetkezett károkra vonatkozóan nyújt védelmet.

 

Mire kell különösen odafigyelni?

  • Amenniyben egyszerüsített építésügyi eljárás alá tartozó munkákat is vállalnak, meg kell felelni a kötelező törvényi szabályozásnak.
  • Ha felelős műszaki vezetést is végeznek, fontos, hogy a fedezet erre a szakmai feladatkörre is kiterjedjen.
  • Fedezet kiterjesztése alvállalkozókra
  • Ha a generáltervező biztosítja alvállalkozóit is, nem szükséges minden szakági tervezőnek önálló biztosítás
  • Különleges építménytípusok esetén ellenőrizni szükséges, hogy nincs-e az adott tevékenység a kizárási listában (ilyen, alapfedezetből jellemzően kizárt tervezési tevékenység lehet a gátak, hulladéklerakók tervezése).
  • Amennyiben projektbiztosítást kötnek, a bejelentési időszak időbeli kiterjesztése elengedhetetlen, hiszen az esetleges szakmai hibák rendszerint nem a munkavégzés alatt, hanem az azt követő hónapokban, években válnak ismertté.
  • Mérnökkoordinációs tevékenységre és külföldi tervezői tevékenységre csak külön záradék alkalmazásával terjeszthető ki a fedezet.
  • Bizonyos mérnöktanácsadói tevékenységek eltérő feltételek szerint biztosíthatóak.
  • Éves rendszeres adatközléssel mind az "alulbiztosítottság", mind a fölösleges többletdíj fizetése elkerülhető


Miért érdemes szakmai felelősségbiztosítást kötni?

Biztosítást kötni annyit tesz, mint felkészülni egy-egy előre nem látható, nem tervezett eseményre. Akár egy indokolatlan kártérítési igény, akár egy valóban elkövetett szakmai hiba olyan költségekkel terhelheti meg a tervező céget, melyet már csak nagy nehézségek árán, vagy egyáltalán nem tud önmaga finanszírozni. És nézzük a különös indokokat, hogy miért szükséges a szakmai felelősségbiztosítás:

  • mert egyre gyakrabban élnek az ügyfelek kártérítési igénnyel
  • mert a jogi eljárás költségei egyre magasabbak
  • mert a megbízás elnyerésének gyakran feltétele
  • mert az EU-s projektekben kötelező előírás
  • mert versenyelőnyt jelenthet egyes megbízásoknál a megléte
  • mert az ügyfeleknek is biztonságot jelent
  • mert az alvállalkozók által okozott hibák is térülhetnek
  • mert indokolatlan kártérítési igények esetén jogi védekezés költségeit is téríti
  • mert valóban elkövetett szakmai hiba esetén a műhiba következményeként fellépő kártérítésekre és a jogi védekezésre fordítandó költség gyakran kigazdálkodhatatlan.

Tervezőmérnökök szakmai felelősségbiztosítása esetén ritkábban bekövetkező káresemények mellett, nagyobb összegű kártérítési igényekre számíthatunk.

Ki köthet biztosítást?

A biztosítás szerződője (díjfizető) minden, a szerződés megkötésében érdekelt személy lehet. Ennek alapján projektbiztosítás esetén a szerződő lehet a beruházó vagy a mérnökiroda. Teljes, éves tevékenység biztosítása esetén a mérnökiroda a szerződő.

A Biztosított minden esetben a szakmai tevékenység elvégzését vállaló jogi, vagy magánszemély kell, hogy legyen.

Mennyibekerül a szakmai felelősségbiztosítás?

A teljes tevékenység biztosítása esetén a díjszámítás a szakmai tevékenység éves árbevétele szerint kerül meghatározásra. Ennek díját könnyen kiszámíthatja oldalunkon.
Projektbiztosításra mindig egyedi ajánlatot kell kérni, a díjat befolyásolja a tervezési díj, a kivitelezési volument és a mérnöki tevékenység időhossza. 


Hogyan kérhetek ajánlatot? 

Hungarorisk Kft. 2015.02.12